Ha egy szóval kellene összefoglalnom az életem....katasztrófa. Ez a megfelelő szó rá. Sokan azt hiszik, hogy nekem tökéletes életem van. Azért, mert a szüleim gazdagok, és azt a látszatot keltik, hogy mi vagyunk a tökéletes család...közel sincs így.Utálom őket. Ha éppen nem üzleti úton vannak, akkor az irodában csücsülnek egész nap.Egy valaki van, akit igazán szerettem. Hazz. Ő volt a legjobb barátom. De mióta karrierje lett, nem beszélünk, nem találkozunk. Néha napján küld egy kétmondatos levelet, hogy jól van, hogy milyen állomásokon kell koncertezniük, hol van épp. És ennyi. Mióta együtt van Hannanval, azóta még kevesebbet ír, mint szokott. Annyira felszínes a kapcsolatuk, hogy az már fáj. Érdekes, hogy csak én veszem ezt észre. Hogy csak kényszerből van Hazz Hannahval. De végül is, ha Harry "szereti", nincs mit tenni. Bezzeg a mi kapcsolatunk Harryvel nagyon különleges volt. Szinte...már-már nem emberi. Egész nap egymás nyakán lógtunk, imádtam. De most....most csak Hanny van, már nincs Hisa, nincs barátság, csak egy nagyon régi ismeretség, ami nemsokára a feledés homályába merül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése